2017. április 19., szerda

Birkavágás, utolsó felvonás


Az utóbbi időben ez volt a harmadik és egyben az utolsó alkalom is. Most nem volt hurkatöltés, de a csontok lehúsolásával azért sok idő elment. Az nyájat abajgató agresszív kosok és a gyengébb kondícióban lévő jerkék már az örökzöld legelőkön pihennek...

Nem veszett kárba semmi: a kisebb szarvakat levágtuk bemutatóanyagnak, a koponyák kifőzésre kerültek, a bőrök szűcsnél pihennek, a lábszárakból gombok és díszek lesznek a kos-zacsikból pedig kezdő bőrösünk, Áron fog juhászszütyőt készíteni.

P4140755

P4140769

P4140827

Amíg a csapat egyik fele szúrt, nyúzott és zsigerelt addig Misi és családja fúrt, faragott és csiszolt. Hogy mit? Na, azt még nem mondjuk el, de hamarosan megtudjátok!

P4140787

P4140818
(Persze egy kis medvehagymázásra is maradt idő...)

2017. március 28., kedd

Természethiány-zavar? Legyen inkább természetszeretet

A héten több fórumon is belefutottunk a természethiány-zavarról (nature deficit disorder) szóló írásokban. A kifejezés lényege, hogy a városi élet elidegeníthet minket a természettől és ez fizikai és szellemi teljesítő képességünkben is meglátszódhat. Persze sokszor halljuk, hogy a természetnek jótékony hatása van a lelki egyensúlyunkra, de az igazán érdekes ezzel kapcsolatba az, hogy mérhető változókat is vizsgáltak már a kutatók ezen a területen. És mi lett az eredmény? Tényleg jót tesz egy séta a parkban, vagy egy ebéd a teraszon. Vagy egy erdős kép a cellád falán.

Lőrinci-erdő

  • Egy amerikai kutatás belvárosi lakókat vizsgálva megállapította, hogy a zöldebb környezetben élőket kevésbé viselte meg a mentális fáradtság, és az abból következő ingerlékenység, és agresszió is alacsonyabb szinten maradt náluk, mint a természettől elzártabb épületekben lakóknál.
  • Egy másik kutatásban a gyerekek jobban tudtak összpontosítani, ha két fárasztó feladat között természeti környezetben sétáltak, mint amikor városban.
  • Egy 2013-as tanulmány arra jutott, hogy természeti képek megfigyelése segítheti a stresszhelyzet utáni állapotjavulást.
  • Egy másik, szintén 2013-as kísérletben egy oregoni börtön egyik blokkját kettéválasztották, és az egyik oldal lakóinak rendszeresen természeti jelenségeket bemutató filmeket vetítettek. Egy évvel később megvizsgálták a két csoportot, és akiknek természeti felvételeket mutogattak, kevésbé voltak agresszívek, ingerlékenyek és kevésbé szorongtak, mint a másik csoport, és 26 százalékkal kevesebb erőszakos incidenst követtek el.
  • Egy 2014-es kísérletben pedig az alanyokkal munka után vagy egy természeti, vagy egy városi környezetről szóló videót nézettek meg, aztán teszteket végeztettek velük. A kedélyállapotuk egyik videótól se változott, de a memóriájuk és a válaszidejük jobb volt a természeti videó után, vagyis a teljesítőképességükben mérhető volt a vetített természet hatása.

Tanulság? Gyertek velünk túrázni és táborozni! Legközelebb például itt találkozhattok velünk!!

IMG_0062


A példák az Index-ről vannak, a bejegyzést a Care Farm blog inspirálta.


2017. március 18., szombat

Mi az a BioBlitz?

A BioBlitz (Biodiverzitás=biológiai sokféleség, Blitz=roham, villám) egy nyugaton egyre nagyobb sikernek örvendő esemény, melynek célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. A BB tulajdonképpen egy 24 órás “fajvadászat”.

Hol érdemes BioBlitz rendezvényt tartani? Olyan városi parkokban, amely a helyi lakosok számára kedves és értékes területek, továbbá ahol jól behatárolt a zöld terület. A területnek ugyanakkor könnyen megközelíthetőnek, centrális elhelyezkedésűnek és sötétedés után is biztonságosnak kell lennie.

Ezek a kezdeményezések kis költségvetésből létre tudnak jönni, de nagy tömegeket mozgatnak meg és természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságúak. Modern korunk egyik legkomolyabb problémája a lokális és globális fajdiverzitás vesztés, vagyis a biológiai sokféleség csökkenése.

Lentebb megtekinthető egy hangulatos kis videó az amerikai nemzeti parkokban készült BioBlitz-ről:



Készítette: dr. Klein Ákos & Patkó László

2017. március 3., péntek

Nemzetközi Vadvilág Nap

Ma van a Vadvilág Világnap!

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy ezt a napot a vadon élő állatoknak és növényeknek szenteli. Felhívva ezzel a figyelmet az olyan őket fenyegető veszélyekre, mint például az orvvadászat, élőhelyvesztés és illegális kereskedelem.

Bővebben: http://www.wildlifeday.org

2017. február 24., péntek

Zombéka, Rudolf és fagyálló róka

Lassan magunk mögött hagyjuk a telet (?) és az állatok is felöltik nyári bundájukat. A fagyott erdei békák felolvadnak és újra életre kelnek, a rénszarvas szemszínt vált és a sarki rókák abba hagyják a didergést (-40 °C fok fölött)… Bármilyen furcsa is, ez mind igaz :).

A hideg időhöz történő alkalmazkodás a klasszikus bundaváltáson (téli-nyári) és téli álmon kívül még sok más módon megtörténhet.

Az erdei béka mája például a fagy beálltával fokozott glükóz termelésbe kezd, ami természetes fagyállóként viselkedik a béka szervezetében. A sejtekben található folyadék megfagyása ugyanis a térfogat növekedés miatt a béka halálához vezetne. A tavasz beköszöntével a béka felolvad, lelassult életfolyamatai újra beindulnak és néhány nappal a felolvadása után már indul is párt keresni. Aki nem hiszi -alapos reprezentatív mintavételezéssel- járjon utána. Vagy csak nézzétek meg ezt a videót:


Mi értelme van a szemszínnek? Nem sok, hacsak nem rénszarvas vagy! A rénszarvasok a kemény északi telekhez még szemszínük változtatásával is alkalmazkodtak. Ahol ezek az állatok élnek ott nyáron napi 24 órán keresztül folyamatosan a fény, télen pedig 24 órán keresztül a teljes sötétség az úr. A szemszín váltás a TL (tapetum lucidum) nevű szemben található réteggel van összefüggésben. Emiatt „világít” a ragadozók (pl. macskák) szeme is. Tulajdonképpen ez a vékony sejthártya tükrözi vissza a fényt, emiatt tűnik úgy mintha világítana az állat szeme. Az emberek nem rendelkeznek TL-el, sok állat viszont igen. A cél végső soron az, hogy a fény minél jobban verődjön vissza a retina felé, így kap egy „második löketet” a retina. A rénszarvasok estén a TL télen kékre vált, így kevesebb fény enged ki a hártya és több jut vissza a retinára. Nyáron, amikor egész nap amúgy is sok fény áll rendelkezésre a szem világos lesz (aranyszínű), így több fény jut át a TL-en és kevesebb verődik vissza a retinára. Aki nem hiszi, az kanalazzon ki szarvas szemeket 12 évig, ahogy az ezt kimutató kutatók is tették :). Vagy nézze meg a videójukat:



És végül a sarki róka. A didergés tulajdonképpen a kihűlés elleni küzdelemben a szervezet első védelmi vonala. A sarki róka is mint minden más emlős hőt termel az izmai folyamatos, apró összehúzódásával és elernyesztésével (didergéssel). Ami miatt ez a vastag bundájú ragadozó elég tökös az a fagyállósága. A sarki róka jóval -40°C alatt kezd dideregni. Én mondjuk plusz háromnál.


A bejegyzést az NWF cikke ihlette. Kép: Erik Martin Willen.

2017. február 18., szombat

Barlangásztunk

Múlt héten a szürke hétköznapokat egy rövid barlangászat szakította meg a Matyás-hegyi-barlangban. Turi Laci, túravezető (a Pangea Egyesület önkéntese) levitt minket a barlangba, ahol ő már több mint 3000-szer járt. Szóval eléggé biztonságban éreztük magunkat :). A barlangba Laci, az FTSK és a DINPI jóvoltából jutottunk le.

Before:

P2140196

After:

P2140238


P2140198

P2140220

video