A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 23., hétfő

1% a jövő generációjáért és a Földért (Adószámunk: 19263164-2-19)

Táborainkat a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkéntesei szervezik és bonyolítják le.

Nekünk, civileknek nagy segítség az egyesületünknek évente felajánlott szja 1%-okból összegyűlt bevétel.

Hogyan tudod nekünk adni adód 1%-át?

Eltekintve a különféle beadási dátumú adóbevallástól, az 1 %-ról akár már most is rendelkezhetsz. Egészen 2018. május 22-ig, de minél hamarabb megteszed, annál jobb!

A legegyszerűbb, ha 1753-as (17SZJA) nyomtatványon a személyi jövedelemadód bevallásával együtt küldöd el. Ha nem, akkor így rendelkezhetsz akár már most is!

·Ha ügyfélkapud van, ami a legegyszerűbb mód, adó 1 %-áról való rendelkezésre,

·Ha nincs ügyfélkapud, akkor itt tudhatod meg, hogyan kell regisztrálni: https://ugyfelkapu.gov.hu/

·Amennyiben a postai módot választod, 17EGYSZA nyomtatvány kitöltésével.

1. Ha egyéni vállalkozó, vagy ÁFA bevallásra kötelezett magánszemély vagy, az eva és a kata hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó, akkor 2018. február 26-ig adhatod le adóbevallásod a NAV (APEH)-nak. Ha adód 1%-áról nem rendelkeztél, azt utólagosan is megteheted a bevallás részét képező 17EGYSZA jelű önálló nyomtatványon, 2018. május 22-ig. 

2. Amennyiben magánszemélyként küldöd be adóbevallásod, és rendelkezel ügyfélkapu regisztrációval, akkor itt: NAV SZJA oldalán keresztül könnyedén kitöltheted a rendelkező nyilatkozatod, és adóbevallásod is ellenőrizheted. Fontos! Ez március 15-től lesz elérhető!

A kedvezményezett adószáma rovatba írd be kötőjel nélkül a 19263164-2- 19 adószámot, így támogathatod a Pangea Egyesületet. A kötőjelet a rendszer automatikusan teszi be, te csak a számokat írd be.

Fontos! Március 15-től lesz elérhető!

3. Ha nem rendelkezel ügyfélkapuval, március 19-ig telefonon vagy elektronikus úton kérheted, hogy a NAV a bevallási tervezetet papíralapon, postán küldje el neked. A NAV a kérelem nyilvántartásba vételéről az adózó által választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben nem kéred március 15-ig a postázást, akkor adóbevallási tervezeted már csak személyesen, a NAV ügyfélszolgálatán tekintheted meg. Adód 1%-át ez esetben is felajánlhatod.

Ha nincs ügyfélkapud, az adó 1 %-áról a 17EGYSZA jelű nyomtatványon rendelkezhetsz, amelyet 2018. május 22-ig küldhetsz el az adóhivatalhoz postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Amennyiben az adóbevallás leadásakor nem rendelkeztél a jövedelemadód egy százalékáról, később is lehetőség van feladni a rendelkezést; egészen 2018. május 22-ig. Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy a korábbi években megszokott módon, önállóan lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban (amelyet a ragasztást keresztezve aláírni
szükséges) postán vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Adószámunk: 19263164-2- 19

Köszönjük a segítséged!

2018. március 6., kedd

Miért jó önkéntesnek lenni? - Szakmai nap a Merzse-mocsáron és a WWF irodában

Túl vagyunk egy nagyon eredményes kiránduláson, terepmunkán és előadássorozaton. Múlt hét szombaton a ZÖLD XVII Egyesület munkáját segítve kijutottunk Budapest egyetlen igazi mocsarához, a Merzse-mocsárhoz. Itt a több mint 20 önkéntes közreműködésével élőhelykezeléssel foglalkoztunk, amely abban nyilvánult meg, hogy lehúztuk a korábban levágott kaszálékot a védett területről. Mivel az idő szorított minket, ezért nagymértékben nem tudtunk bekapcsolódni a 17. kerület természet- és környezetvédelmével foglalkozó szervezet munkájába, de tapasztalatnak és kapcsolatépítésnek így is jó volt ez az élőhelykezelési gyakorlat.





Ezt követően elsétáltunk a kilátóhoz, ahonnan alaposan megfigyelhettük a befagyott tóban madarak által fenntartott kis lihogót. Tőkésrécén kívül szárcsákat, csörgőrécét és barátrécét is sikerült megfigyelnünk. A területet elhagyva még nyomoztunk a hóban emlősfajok után kutatva. Mezei nyúl, őz, macska, kutya és róka lábnyomát is megtaláltuk a területen.

A program a WWF Magyarország irodájában folytatódott, ahol hasznos előadásokat hallhattunk az önkéntesség fontosságáról az elhelyezkedés tekintetében, illetve a természetvédelmi munkalehetőségekről. Ezúton is szeretnénk megköszönni az előadóknak, hogy életszagú, őszinte, színvonalas és hasznos előadásokkal szórakoztatták a hallgatóságot. 

Bízunk benne, hogy mindenki eredményesnek tekintette ezt a szakmai napot!



Fényképek: Bombay Bálint & Patkó László

2018. január 14., vasárnap

Az Év Élőlényei

A természetvédelem 2018-ban is igyekszik felhívni a figyelmet néhány zászlósfajra!

Az év madara idén a 320 km/h-s sebességre is képes vándorsólyom lett.


Az év fája az impozáns kinézetű virágos kőris. A faj legészakibb elterjedése Magyarországon található.


Az év rovara a nagytermetű és könnyen felismerhető óriás szitakötő lett.


2018-ban egy ehető, gyógyhatású igen különleges gomba, a süngomba lett az év gombája.


Az év emlőse a vaksi, fokozottan védett nyugati földikutya. Eszmei értéke 1.000.000 forint, a három hazai faj közül mind emberi segítségre szorul.


A kornistárnics, az év vadvirága Európa nagy részén elterjedt, de élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van.


Idén év kétéltűje helyett év hüllője van, mégpedig az elevenszülő gyík.


Az év hala a ragadozó életmódot folytató balin lett.


Forrás: http://fna.hu/hir/vadonelok2018

2017. május 8., hétfő

Tarts velünk a gödöllői BioBlitz-en!

A BioBlitz egy külföldön már nagy népszerűségnek örvendő eseménysorozat, melynek elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. 

Idén a gödöllői Alsóparkban különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, a helyiek bevonásával fajleltárat készítünk, ezzel bemutatva, hogy a rekreációs célra használt parkok milyen ökológiai mentsvárként szolgálnak a betondzsungelben.

A BioBlitz a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretén belül jön létre és minden korosztály számára színes programokat kínál. Az eseményt péntek reggel 8 órakor egy üres fehér táblán nyitjuk meg. Másnap reggelig pedig folyamatosan „vadásszuk” a fajokat, így a tábla lassan megtelik majd fajnevekkel! Mit gondolsz hány száz faj él a parkban?

Lesz madár- és denevérgyűrűzés, kisemlős csapdázás, rovarhálózás, botanikai túra, trófea bemutató és bagolyles. Este pedig számos érdekes előadást hallgathatsz meg szakértőinktől. Szót ejtünk a városi élővilágról, különböző monitoring módszerekről, aranysakálról, madáretetésről és denevérkutatásról, csúszó-mászókról és még sok-sok érdekes dologról.

Részletek

Helyszín: Gödöllő, Alsópark
Időpont: 2017.05.26-27. péntek-szombat
Kezdés: reggel 8.00

Belépés: ingyenes, a program nincs regisztrációhoz kötve

Keresd a Pangea Egyesület, a Gyöngybagolyvédelmi alapítvány és Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság közös sátrát a gödöllői Alsóparkban!


Displaying 2007-07-25-suni-529.JPG







2017. március 18., szombat

Mi az a BioBlitz?

A BioBlitz (Biodiverzitás=biológiai sokféleség, Blitz=roham, villám) egy nyugaton egyre nagyobb sikernek örvendő esemény, melynek célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. A BB tulajdonképpen egy 24 órás “fajvadászat”.

Hol érdemes BioBlitz rendezvényt tartani? Olyan városi parkokban, amely a helyi lakosok számára kedves és értékes területek, továbbá ahol jól behatárolt a zöld terület. A területnek ugyanakkor könnyen megközelíthetőnek, centrális elhelyezkedésűnek és sötétedés után is biztonságosnak kell lennie.

Ezek a kezdeményezések kis költségvetésből létre tudnak jönni, de nagy tömegeket mozgatnak meg és természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságúak. Modern korunk egyik legkomolyabb problémája a lokális és globális fajdiverzitás vesztés, vagyis a biológiai sokféleség csökkenése.

Lentebb megtekinthető egy hangulatos kis videó az amerikai nemzeti parkokban készült BioBlitz-ről:



Készítette: dr. Klein Ákos & Patkó László

2017. március 3., péntek

Nemzetközi Vadvilág Nap

Ma van a Vadvilág Világnap!

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy ezt a napot a vadon élő állatoknak és növényeknek szenteli. Felhívva ezzel a figyelmet az olyan őket fenyegető veszélyekre, mint például az orvvadászat, élőhelyvesztés és illegális kereskedelem.

Bővebben: http://www.wildlifeday.org

2016. november 20., vasárnap

Nyulak és sasok

A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók, civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez is hozzájárulhattunk!


A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.


Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat, például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók (pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.

Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.

Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember 4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét is jelentheti.



Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult, ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék) sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.


Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.


Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük meg.


2016. november 2., szerda

Zárókonferencia: természetvédelem a Natura 2000 területeken

A Svájci-Magyar együttműködési alap által támogatott “Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken” (SH/4/8 projekt) című projekt zárókonferenciáján jártunk!

A Natura 2000 háló az Európai Unió által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat, amely az egyes területek és fajok védelmén keresztól igyekszik a biológiai sokféleség (diverzitás) megóvásához hozzájárulni. A magyarországi  Natura 2000 területek az ország teljes területének több mint 20%-át teszik ki. A projekt célja az volt, hogy a közreműködő partnerek segítségével módszertani fejlesztéseket, monitoring eljárásokat és állapotfelméréseket lehessen ezeken a területeken költséghatékonyan és eredményesen elvégezni.

A rengeteg előadó közül a teljesség igénye nélkül szemezgettünk. A szakmai előadások sorát dr. Szemethy László kezdte, aki bemutatta a SZIE munkáját a projektben. A halakkal kapcsolatos monitoring során több mint 40 faj 25.000 egyedét vizsgálták a szakemberek. Az emlős ragadozókkal kapcsolatban számos új és továbbfejlesztett módszer (pl.: kérdőíves adatgyűjtés, nem-invazív szőrtani vizsgálatok) segítségével járultak hozzá a standardizálható adatgyűjtéshez. Vadhatás vizsgálatok során a szakemberek több mint 73.000 adatott gyűjtöttek a Mátrában, ahol kiderült, hogy a nagytestű növényevők általában nem a főfafajt preferálják, ha a kínálatban egyéb fásszárúak is a rendelkezésükre állnak.


Dr. Horváth Ferenc elmondta, hogy vizsgálatukban az elmúlt 230 év állapotváltozásait figyelték meg különböző Natura 2000 területeken. A mért mintapontokon az utóbbi időben úgy néz ki, hogy a természetszerű élőhelyek újra teret hódítanak, de az alapvető tendencia a több mint 200 év során negatív volt a természetesség szempontjából (pl. erdőket mezőgazdasági területek váltották föl).

Dr. Grónás Viktor bemutatta, hogy a természet- és környezetbarát kísérleti gyepterületeken és erdőkben a projekt időtartama során milyen változások álltak be. A Duna melletti legeltetéssel is kezelt helyszíneken például a természetes szikes vegetáció került előtérbe az addigi nádassal borított élőhelyeken.

Bemutatásra került egy jó kis honlap is dr. Podmanicky László által, ahol a gazdálkodók a saját területükre vonatkozóan előállíthatják a kezelési előírásokat, amelyeket egy nagyobb kezelési egységre határoztak meg.



Az előadásokat Nagy Dénes (MME) és Tóth Péter (MME, projektmenedzser) zárta, akik elmondták, hogy a madarakon kívül denevérekre, kétéltűekre és hüllőkre is kiterjedt az adatgyűjtés. Tóth Péter kiemelte, hogy a hazai és svájci partnerek között végig jó munkakapcsolat volt. Több mint 100 hazai vállalkozást mozgatott meg ez a természetvédelmi gyakorlatban is hasznos a projekt.


Örülünk, hogy részt vehettünk ezen az inspiráló konferencián!