Nyulak és sasok

A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók, civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez is hozzájárulhattunk!

A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.

Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat, például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók (pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.

Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.

Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember 4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét is jelentheti.

Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult, ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék) sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.

Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.

Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük meg.

Zárókonferencia: természetvédelem a Natura 2000 területeken

A Svájci-Magyar együttműködési alap által támogatott “Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken” (SH/4/8 projekt) című projekt zárókonferenciáján jártunk!

A Natura 2000 háló az Európai Unió által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat, amely az egyes területek és fajok védelmén keresztól igyekszik a biológiai sokféleség (diverzitás) megóvásához hozzájárulni. A magyarországi  Natura 2000 területek az ország teljes területének több mint 20%-át teszik ki. A projekt célja az volt, hogy a közreműködő partnerek segítségével módszertani fejlesztéseket, monitoring eljárásokat és állapotfelméréseket lehessen ezeken a területeken költséghatékonyan és eredményesen elvégezni.

A rengeteg előadó közül a teljesség igénye nélkül szemezgettünk. A szakmai előadások sorát dr. Szemethy László kezdte, aki bemutatta a SZIE munkáját a projektben. A halakkal kapcsolatos monitoring során több mint 40 faj 25.000 egyedét vizsgálták a szakemberek. Az emlős ragadozókkal kapcsolatban számos új és továbbfejlesztett módszer (pl.: kérdőíves adatgyűjtés, nem-invazív szőrtani vizsgálatok) segítségével járultak hozzá a standardizálható adatgyűjtéshez. Vadhatás vizsgálatok során a szakemberek több mint 73.000 adatott gyűjtöttek a Mátrában, ahol kiderült, hogy a nagytestű növényevők általában nem a főfafajt preferálják, ha a kínálatban egyéb fásszárúak is a rendelkezésükre állnak.

Dr. Horváth Ferenc elmondta, hogy vizsgálatukban az elmúlt 230 év állapotváltozásait figyelték meg különböző Natura 2000 területeken. A mért mintapontokon az utóbbi időben úgy néz ki, hogy a természetszerű élőhelyek újra teret hódítanak, de az alapvető tendencia a több mint 200 év során negatív volt a természetesség szempontjából (pl. erdőket mezőgazdasági területek váltották föl).

Dr. Grónás Viktor bemutatta, hogy a természet- és környezetbarát kísérleti gyepterületeken és erdőkben a projekt időtartama során milyen változások álltak be. A Duna melletti legeltetéssel is kezelt helyszíneken például a természetes szikes vegetáció került előtérbe az addigi nádassal borított élőhelyeken.

Bemutatásra került egy jó kis honlap is dr. Podmanicky László által, ahol a gazdálkodók a saját területükre vonatkozóan előállíthatják a kezelési előírásokat, amelyeket egy nagyobb kezelési egységre határoztak meg.

Az előadásokat Nagy Dénes (MME) és Tóth Péter (MME, projektmenedzser) zárta, akik elmondták, hogy a madarakon kívül denevérekre, kétéltűekre és hüllőkre is kiterjedt az adatgyűjtés. Tóth Péter kiemelte, hogy a hazai és svájci partnerek között végig jó munkakapcsolat volt. Több mint 100 hazai vállalkozást mozgatott meg ez a természetvédelmi gyakorlatban is hasznos a projekt.

Örülünk, hogy részt vehettünk ezen az inspiráló konferencián!