Mennyi program, mennyi izgalom…

Téli madarászás a Soroksári-Dunán

A téli időszakban sok vízimadár látogat el hazánkba a messzi tengerek, óceánok, és az északi tundrák felől. Számos ritkán megpillantható különleges madár is felbukkan ilyenkor, ezek megfigyelésére készültünk. Január 18.-án egy rövid kirándulást tettünk a Ráckevei-Duna téli madárvilágát kutatva.

A más néven Soroksári-Duna csepeli oldalán a Gubacsi hídtól indultunk, meglestük a Kis-Dunai öböl tanösvényt, és a Soroksári révhez érkeztünk. A terület természeti értékeinek megismerésében Ócsai Péter (a DINPI munkatársa) szakértő ornitológus volt a segítségünkre, és bizony sok érdekességet megtudtunk tőle. Közel 30 madárfajt láttunk vagy hallottunk, köztük olyan érdekesebbeket is, mint a kis kárókatona, vagy 2 eltévedt legelésző nagy lilik.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, a sok izgalmas infót Ócsai Peti vezetőnknek, és persze a madaraknak is, akik megmutatták magukat!

Bombay Bálint

Síelés

Remek időben rengeteg lehetetlenül megoldódó nehézséggel megfűszerezett síelés volt ez a sok ideje első Pangeás síelés (3nap). Családias légkörben (4 sündörgő 5 nagysün) Pénzesgyőrben aludtunk és Eplénybe jártunk át síelni. 2 kocsi tönkre ment, egy már Pest határában, egy pedig már ott Pénzesgyőrben hagyott cserben. De jött Farkas Boró, és mindent megoldott!!! Utólag is köszi! (hálám kergetni fog még egy ideig, előre is bocsi) Esténként pedig Dombi Anna által tanított "Cambió" nevű kártyajátékot játszottuk (aki még nem ismeri, az feltétlen ismerje meg!) Összességében azt hiszem, kijelenthetem, hogy egy felejthetetlen élmény volt ez minden résztvevő számára! Szándékunkban áll jövőre újabb sítúrát szervezni és ezzel hagyományt teremteni. Remélem jövőre már még többen csatlakoztok! Aki nem tudott síelni azt megtanítottuk, így akár külföldi túra is lehet a jövőben!

Ui: Durva, hogy ahol Nagysünök vannak, ott mindig minden elromlik, tönkremegy, de aztán az óriási összeomlás után valahogy a csillagok mindig összeállnak, és minden megoldódik...

Imádlak titeket ezért a tulajdonságotokért… is :)

Mindenkinek óriási pacsi, aki ott volt, vagy bárhogyan segítette ezt a hétvégét!

Pisti

Kirándulás a Börzsönyben

Élménybeszámoló Fehérvári Bence és Ujhegyi Nikolett önkénteseinktől:

A túra nyomvonalát itt tudjátok megnézni.

„Kóspallagról a - jelzésen a Kis-Hanta-patak völgyében indultunk, többször kereszteztük a patakot, ami a "tavaszi" időjárás miatt meg volt áradva, így több helyen komoly kihívást jelentett. A szélesebbé váló patakvölgyben, a Boglya-kő magasságában, zsombéksás alkotta "boglyák" között haladtunk, kiváló kilátással az egykori magas-börzsönyi rétegvulkán ma látható roncsaira. Elmondtam a hegység kialakulását, nagyvonalakban, részletesebben ebben a cikkben lehet olvasni róla.

Én még Sumitól azt hallottam, hogy egykor 2700m magas volt a vulkán, de lehet ez már elavult.

Továbbhaladva elértünk Toronyaljai-horgásztóhoz, ahol a kétéltű fanatikusok rögtön elvesztek a mocsárban. Mivel a békák tudják, hogy dacára a tavaszias időjárásnak még valójában tél van, semmit sem találtunk. A horgásztó fölött magasodik a Pusztatorony, vagy Biber-vár romja. Egyik kedvenc váram, gyakorlatilag semmit sem tudunk róla, azon kívül, hogy egy fallal körülvett öregtoronyként megerősített hely volt és kb. a XV. században pusztult el. Bővebben itt tudtok róla olvasni. 

Ezután a felolvadt, sáros hegyoldalon lecsúszkálva, majd az országút túloldalán lévő dombra felkapaszkodva elértük az egykori, Szent Mihályról nevezett pálos kolostor romjaihoz. A kolostort valószínűleg a XIV.-XV. század fordulóján alapították és Buda török kézre kerülése körül pusztult el. Építőanyagát az addigra elhagyott Biber várból nyerték, a szentélyt felújították, egy erdei imahelyet alakítottak ki.

A  jelzésen tovább haladva értünk a Szent-Gál-föld nevű dombra, melynek a Békás-rét nevű részén a turistajelzés egy mélyútban halad, gyakorlatilag keresztülvágva egy 15-16 millió éves egykori osztriga zátonyt. A Börzsöny kialakulásával egy idős, trópusi sekélytengerben kialakult zátonyt javarészt osztrigák alkották, de gyűjthetők itt egyéb kagylók (szívkagyló, fúrókagyló), illetve korallok maradványai is. (a szívkagyló Pisti gyűjtése, ami egyébként nagyon ritka itt).

A következő megállónk a törökmezei turistaház volt, ahol a csapat többi része is csatlakozott. Itt mindenki megcsodálhatta a magán állatkert lakóit. Láttunk tarajos sült, sarki rókát, szurikátákat, meg tevét is. Flóra, a legfiatalabb csapattagunk a maga két évével kipróbálta a játszótér összes lehetőségét. Innen folytattuk utunkat Zebegényig, ahol megkóstoltuk a rétesház finomabbnál finomabb réteseit, majd a túra folyamán gyűjtött műanyag szemetektől is megszabadultunk. A vonat indulásáig pedig betértünk melegedni a kulacs presszóba és élményeinket megvitatva vártuk a következő vonatot, mely hazavitt mindenkit.

Madárritkaságok nyomában

Az elmúlt hetekben különösen érdekes madárfajok látogattak el hozzánk (a madarászok nagy örömére).
Mi is felkerekedtünk, hogy utánajárjunk egy-két ritkaságnak.

Ilyenkor kis hazánkban 200 fanatikus ember teljesen megvadul, és csapot-papot otthagyva nekiindul megfigyelni ezeket a madarakat.

A legizgalmasabb talán a lazúrcinege (Cyanistes cyanus), vele Magyarországon senki sem találkozott…

…egészen eddig. 

Fotó: Barkóczi Csaba

2018. november 18.-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor egy lazúrcinkét látott. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít.

A kihipózott kékcinegének tűnő madár nagyon jól érzi magát azon a 300 méteres szakaszon, ahol már lassan egy hónapja tölti napjait. A látszólag üres, sűrű nádasban az üreges nádszálakban rejtőző hernyókat, petéket, bábokat bontja ki, ráadásul egy puha függőcinege fészket is talált, ami az elképzelhető legmelegebb éjszakázóhely egy ilyen kicsi madárnak.

Fotó: Bajor Zoltán

A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Belarus

(Fehéroroszország) és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű,

szigetszerű állománya (forrás: datazone.birdlife.org)

A lazúrcinegétől nem messze (mintegy 200 méterre) egy fiatal rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) sétálgatott a tómederben a sirályok, gémek, és kócsagok közt. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata. 

Legutóbb két példányt láttak a Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozó tömörkényi Csaj-tavon még 2017 decemberében.

Fiatal, még nem rózsaszínű rózsás flamingó. Fotó: Lendvai Csaba

Bár a rózsás flamingó hazánkhoz legközelebb az Adriai-tenger déli partvidékén fordul elő, az sem kizárt, hogy a Kárpát-medencébe eljutó kóborlók jóval messzebbről, az ázsiai költőterületekről érkeznek hozzánk a vonuló libacsapatokhoz szegődve.

Nem sokkal később, 2018.11.30-án Dr. Pigniczki Csaba Szabadszállásról (Bács-Kiskun megye) egy apró ragadozómadár, a kuhi (Elanus caeruleus) megfigyeléséről számolt be. 

Tollászkodó kuhi. Fotó: Kurfis Ilona

A faj első magyarországi megfigyelése 2012.08.24-én történt Csákváron, Fejér-megyében, Szalai Gábor jóvoltából. Azt az öreg, ivarérett madarat akkor négy napon keresztül figyelhették meg a madarászok. 

A most megfigyelt öreg madár így a második hivatalos kuhi hazánkban. Ez elég nagy szám, mivel a szakirodalom szerint a Szaharától délre Afrikában él, de Indiában, az Indonéz szigetvilágban, és 1975-76 óta Spanyolországban, és Portugáliában is költ.

Hiába melegebb vidékekről érkezett hozzánk, szemmel láthatólag jól érzi magát: csak úgy falja a pockokat! Vadászata lehet vártavadászat, amikor valamilyen kiemelkedő pontról (villanyvezetékről vagy fa tetejéről) lesi zsákmányát, de a föld felett vércsemódra szitálva is keresi áldozatát.

Lakmározó kuhi. Fotó: Árvay Márton

Mindeközben 8(!) füstös réce (Melanitta fusca) jelent meg Budapesten az Óbudai-sziget csúcsánál. Ezeknek a tengeri récéknek fő táplálékuk a vándorkagyló. Nyugaton Skandináviáig és Észtország keleti-tengeri partjáig, keleten az ObJenyiszej vízválasztójáig fészkel. Hazánkban szórványos megjelenésű faj. Leggyakrabban a Dunán találkozhatunk vele.

Füstös récék. Fotó: Árvay Márton

Források:

http://www.mme.hu

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2018/11/21/rozsas-flamingo-szeged-feher-to/

Helyzetjelentés a Pilismaróti-öbölből

Télen igencsak más madárfajokkal találkozhatunk földön, vízen, levegőben, mint nyáron. Vajon miért? Közismert, hogy számos nálunk fészkelő madár a tél beköszöntével tőlünk délre vonul melegebb, táplálékban bővelkedőbb területekre. Viszont ilyenkor sok, tőlünk északabbra költő faj keresik fel hazánkat. Ilyen télen csapatosan megjelenő vendégek a fenyőrigók, a fenyőpintyek, és számos vízimadár is.

Fekete harkály jelenlétének nyoma.

Mi a Pilismaróti-öbölbe látogattunk el, hogy megnézzük, mi a helyzet. A szélvédettebb öblöt rengeteg vízimadár részesíti előnyben a nagy Dunával szemben. Útközben az ösvényen felismertük a vaddisznók, őzek, szarvasok, és egy borz lábnyomait. Népes süvöltő sereg köszöntött minket a harkályok és egy fakusz mellett. A vízen több mint 350 szárcsa és több száz kontyos réce közt 8 hegyi récét pillantottunk meg.

Nagy bukó.

A tengeri récék közül még szerencsénk volt egy tojó füstös récéhez is. A szintén több száz példányból álló kerceréce csapatokban jó néhány gácsér javában udvarolt a tojóknak. Látványos násztáncukban sokáig gyönyörködtünk. Fő táplálékukat a különféle kagylók jelentik. Érdekesség, hogy a messzi északon odúkban költenek. A fekete-fehér tollruhájú hím kis bukók, és nagy bukók is legalább 50 példányból álló csapatokat alkottak a barnásabb öltözetű tojókkal együtt. A vöcsökfajok közül láttunk udvarló búbos vöcsköket, egy téli ruhás feketenyakú vöcsköt, és egy már nyári öltözetében lévő vörösnyakú vöcsköt. Különlegességük, hogy a halakon és növényeken kívül esznek tollakat is. A parton találtunk egy jellegzetes sávozásáról könnyen felismerhető tollat, amit egy darázsölyv hagyott el. Mint neve is mutatja, ő táplálékspecialista: kedvenc csemegéi a méhek és darazsak, lárváik és bábjaik. 

Darázsölyv tolla.

Jó néhány ritkasághoz szerencsénk volt, és ha Te is szeretnél hasonló élményekkel gazdagodni, tarts velünk!

Udvarló kercerécék.

Legyél az önkéntesünk!

Írta: Bombay Bálint

Képek: Ábrám Örs