A következő címkéjű bejegyzések mutatása: biodiverzitás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: biodiverzitás. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. október 17., kedd

Egy év a Vadasparkban!

A Budakeszi Vadaspark története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Ha nem is a kezdetektől, de a Pangea Egyesület is régóta jó viszonyt ápol a parkkal. Így rendszerint el is látogatunk az eseményeikre!

2017-ben sem volt ez másként, sőt, havonta találkozhattatok velünk a Budakeszi Vadasparkban! A különféle rendezvényeken megannyi játékot próbálhattak ki velünk kisebbek és nagyobbak: tesztelhették ügyességüket, eszüket, érzékszerveiket is. Meséltünk nekik állatokról, növényekről, természetvédelemről - nappal és éjszaka egyaránt. 

Jövőre Te is látogass el hozzánk! 










Írta: Bombay Bálint

2017. június 18., vasárnap

2017. május 30., kedd

BioBlitz Gödöllőn

Május 26-27-én lezajlott Gödöllőn a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány innovatív természetvédelmi programja, a BioBlitz.

A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál szervezőinek hála a 24 órás fajleltárra tömött sorokban álltak a diákcsapatok. Reggel 8 órától másnap reggel 8-ig összesen 301 növény- és állatfaj jelenlétét mutattuk ki a gödöllői Alsópark terültéről. A meglepőbb fajok közé tartozott például a selymes boglárka, az erdei béka, a vízisikló, a fürj vagy a macskabagoly. Az éjjeli lepkészeink több mint 70 ízeltlábú fajt határoztak meg, a kisemlős csapdázás során pedig öt különböző egér- és pocokfaj került kimutatásra.

A parkban minden bizonnyal több faj él (pl. nem találtunk sünt és vörös mókust), de 24 óra alatt így is döbbenetes fajszámot sikerült produkálnia a csapatnak!

Az esti programokat sikerült megfelelően egymásra fűzni! Amíg a sátorban folytak az előadások, addig az aktívabb résztvevők a denevér detektorozást követően kisemlősöket kerestek, majd fénycsapdáztak.

Köszönjük önkénteseinknek a lelkes segítségnyújtást :)!!

Programtartók:

Kun Róbert, Fejes Zsófia, Gyetvai Zsófia, Dr. Kovács Tibor, Bombay Bálint, Tóth Balázs, Surányi Péter, Zsebők Sándor, Ujhegyi Nikolett, Patkó László, Márton Mihály

Előadók:

Szilágyi Zsolt, Dr. Szabó László, Dr. Heltai Miklós, Dr. Kovács Tibor, Péntek Attila, Dr. Hecker Kristóf, Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint, Dr. Klein Ákos, Patkó László

Önkéntes munkával segítették az esemény létrejöttét:

Kálmán Nikolett, Mihalik Éva, Szabó Éva, Kas Emília, Szerecz Sára, Vincze-Darázsi Virág, Vinze Viktor, Szabó István, Gönye Csaba, Németh Tímea, Fülöp Zita


Reméljük jövőre Te is velünk tartasz! Hol legyen még BioBlitz?




















2017. január 6., péntek

Az Év Élőlényei

Egyre több "Év valamije" van. Ezek a jópofa dolgok felhívják a figyelmet a biodiverzitás fontosságára és kínos beszélgetések kezdeményezésére is kiválóak.

- Tudtad, idén a világító tölcsérgomba az év gombája?
- Tényleg?
- Ja.
- *cirip-cirip*

Na jó, ennél azért többet is tudunk erről a fajról. Például egy gombász egyszer azt mondta nekünk, hogy ez a gomba olyan mint a "gumilabda". Megeszed, és amit leér a gyomrodba már pattan is vissza. A világító tölcsérgomba ugyanis mérgező és erős hánytató hatással rendelkezik (gasztrointesztinális mérgezés). Összekeverhető a nagyon ízletes rókagombával, szóval nem árt óvatosnak lenni. A gomba egyébként tényleg bocsájt ki fényt, de ez főleg a lemezein figyelhető meg és csak nagyon gyengén.

Az év fajairól amúgy itt olvashatsz bővebben.

Az év élőlényei idén az alábbiak (ezek közül leginkább a mogyorós pele veri ki a cukiságfaktort):


Az év emlőse: mogyorós pele


Az év gombája: világító tölcsérgomba


Az év vadvirága: hóvirág 


Az év fája: vadalma 


Az év rovara: nagy szarvasbogár


Az év hala: leső harcsa 


Az év kétéltűje: mocsári béka 


Az év madara: tengelic 




2016. november 20., vasárnap

Nyulak és sasok

A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók, civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez is hozzájárulhattunk!


A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.


Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat, például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók (pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.

Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.

Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember 4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét is jelentheti.



Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult, ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék) sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.


Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.


Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük meg.