A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állatok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állatok. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 10., csütörtök

Még több állat - Süni tábor

A Süni táborban jó néhány állattal osztozkodtunk idén a deszkáspusztai réten (ld. korábbi bejegyzésünk a Sündörgő táborról). 

Nézzünk egy-két példát, kiket sikerült megfigyelnünk közülük! 

Az eget fürkészve megpillantottuk a fekete gólyát, a táplálékspecialista darázsölyvet, és a generalista egerészölyvek mellett a vándorsólymokat is. A tábor felett népes gyurgyalagcsapat vadászott az egyik nap, akik szüntelen lágy prü-prü hangjukkal hívták fel magukra a figyelmet. Szemünk elé került hazánk legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs és a tábor körül sokszor hallottuk a fekete harkály jellegzetes hangját is.

Kirándulásaink során találkoztunk erdei-, vízi-, és rézsiklóval is, a kétéltűek közül pedig gyepi békát, erdei békát, vöröshasú unkát és zöld varangyot fogtunk. A tiszta vizű források és patakok a foltos szalamandra lárváinak és kövi rákoknak adtak otthont.

Az esti fénycsapdázás a rövid életű dunavirágokat is odacsalogatta a sok éjszakai lepke mellett. Lefekvés előtt még hallani lehetett, hogy a sátrak környékén pirók erdei egerek motoszkálnak. Biztos a vörös rókák, akik a tábornál ólálkodtak is őket keresték!

Jövőre Te is csatlakozz hozzánk, hogy együtt fedezzük fel Magyarország egy újabb hegységének szépségeit és élővilágát!


 
Kövi rák a Bernecei-patakból.

Fekete gólya a tábor környékéről.

Írta: Bombay Bálint & Patkó László

2017. július 31., hétfő

Vadas-madaras Sündörgő

Lezárult az idei Sündörgő tábor, de nem búsulunk, mert épp ezerrel pörög a Süni és szerveződik a következő BioBlitz!

Na, de ne rohanjuk ennyire előre! Táborainkban idén is számos szakmai programra jelentkezhettek a gyerekek. Az évek során önkéntes szakembereink geológia, csillagászat, néprajz, művészet, fényképészet, vártúra és töri, rovarászat, növénytan és természetvédelmi biológia témakörökben ismerhették meg hazánk természeti és kulturális értékeit. Ez a rövid bejegyzés most az utóbbi szakmai túráról fog szólni, amelyet a táborban olyan fedőneveken illetünk, mint vadas, vadmadaras, vadmadár, vadbiológia vagy vadas-madaras.

Túráink során elsősorban a gerinces állatokra és az azokkal kapcsolatos természetvédelmi és vadgazdálkodási kérdésekre koncentrálunk. Többek közt nyomot olvasunk és öntünk, kisemlőst csapdázunk, madarakat figyelünk meg és határozunk hangok valamint tollak alapján.

Az idei táborban például találkoztunk vöröshasú unkával, vándorsólyommal, erdei és gyepi békával, egerészölyvvel, erdei és vízi siklóval, fali és zöld gyíkkal, valamint sok-sok érdekes állattal.

P7161571
Hegyi szitakötő.

P7171624
Gímszarvas nyom.

P7191644
Vöröshasú unka.

P7191659
Szalamandra lárvák.

P7191678
Vaddisznó tejfog az állkapocsban, alatta a fejlődés alatt lévő új fogakkal.

P7201751
Gyepi béka.

P7201768
Fiatal fali gyík.

P7211804
Erdei sikló.

2017. február 24., péntek

Zombéka, Rudolf és fagyálló róka

Lassan magunk mögött hagyjuk a telet (?) és az állatok is felöltik nyári bundájukat. A fagyott erdei békák felolvadnak és újra életre kelnek, a rénszarvas szemszínt vált és a sarki rókák abba hagyják a didergést (-40 °C fok fölött)… Bármilyen furcsa is, ez mind igaz :).

A hideg időhöz történő alkalmazkodás a klasszikus bundaváltáson (téli-nyári) és téli álmon kívül még sok más módon megtörténhet.

Az erdei béka mája például a fagy beálltával fokozott glükóz termelésbe kezd, ami természetes fagyállóként viselkedik a béka szervezetében. A sejtekben található folyadék megfagyása ugyanis a térfogat növekedés miatt a béka halálához vezetne. A tavasz beköszöntével a béka felolvad, lelassult életfolyamatai újra beindulnak és néhány nappal a felolvadása után már indul is párt keresni. Aki nem hiszi -alapos reprezentatív mintavételezéssel- járjon utána. Vagy csak nézzétek meg ezt a videót:


Mi értelme van a szemszínnek? Nem sok, hacsak nem rénszarvas vagy! A rénszarvasok a kemény északi telekhez még szemszínük változtatásával is alkalmazkodtak. Ahol ezek az állatok élnek ott nyáron napi 24 órán keresztül folyamatosan a fény, télen pedig 24 órán keresztül a teljes sötétség az úr. A szemszín váltás a TL (tapetum lucidum) nevű szemben található réteggel van összefüggésben. Emiatt „világít” a ragadozók (pl. macskák) szeme is. Tulajdonképpen ez a vékony sejthártya tükrözi vissza a fényt, emiatt tűnik úgy mintha világítana az állat szeme. Az emberek nem rendelkeznek TL-el, sok állat viszont igen. A cél végső soron az, hogy a fény minél jobban verődjön vissza a retina felé, így kap egy „második löketet” a retina. A rénszarvasok estén a TL télen kékre vált, így kevesebb fény enged ki a hártya és több jut vissza a retinára. Nyáron, amikor egész nap amúgy is sok fény áll rendelkezésre a szem világos lesz (aranyszínű), így több fény jut át a TL-en és kevesebb verődik vissza a retinára. Aki nem hiszi, az kanalazzon ki szarvas szemeket 12 évig, ahogy az ezt kimutató kutatók is tették :). Vagy nézze meg a videójukat:



És végül a sarki róka. A didergés tulajdonképpen a kihűlés elleni küzdelemben a szervezet első védelmi vonala. A sarki róka is mint minden más emlős hőt termel az izmai folyamatos, apró összehúzódásával és elernyesztésével (didergéssel). Ami miatt ez a vastag bundájú ragadozó elég tökös az a fagyállósága. A sarki róka jóval -40°C alatt kezd dideregni. Én mondjuk plusz háromnál.


A bejegyzést az NWF cikke ihlette. Kép: Erik Martin Willen.

2016. október 14., péntek

Tökéletlen jószágok lencsevégen - Comedy Wildlife Photography Award

Bejelentették az idei Comedy Wildlife díjazottait!

Az állatok közül volt aki a szokottnál jobban örült az elismerésnek...




A tavalyi díjazottak itt tekinthetőek meg!