2016. november 22., kedd

Ízelítő a kiadványainkból

Érdekelnek az ősmaradványok? Kíváncsi vagy milyen fák fordulnak elő a Bakonyban? Vagy csak kell egy szép szövettáska? Lesd meg az idén 25 éves egyesületünk kiadványait és válogass kedvedre! Vásárlásaiddal többek közt táboraink létrejöttéhez is hozzájárulsz! Ha megtetszett valami bátran keresheted Hajnal Imréné Ritát (rita@pangea.hu)!

Kőfejtörő társasjáték
Kiknek ajánljuk: 10-100 éves kor között bárkinek! Az ország egyetlen geológiai társasjátéka, élmény az összes geológus, geográfus és paleontológus családtagnak. Na jó, tök jó móka másoknak is.
Ár: 2500 HUF



Zsíros Zoltán (2015): Kemenceépítés és kenyérsütés (35 pp.)
Kiknek ajánljuk: nagysikerű Pangea füzetünket minden olyan érdeklődőnek ajánljuk, aki szeret saját maga barkácsolni és házi sütésű finomságokat fogyasztani. Saját készítésű pizza a következő kerti party-n?
Ár: 600 HUF




Sasvári Ágostan (2004): Gyökeresen más (52 pp.)
Kiknek ajánljuk: akiket érdekelnek a környezetbarát szennyvízkezelési eljárások, esetleg saját nyaralójukat szeretnék zöldebbé tenni.
Ár: 500 HUF



Horváth Judit & Pintér Balázs (szerk.) (1993): A pénzesgyőri fás legelő természeti értékei (28 pp.)
Kiknek ajánljuk: akiket érdekel egy-egy igazán különleges hazai élőhely –például a bakonyi fás legelők is– komplexitása. A füzetben olvasmányosan leírás található a terület élővilágáról, geológiai és hidrológiai viszonyairól.
Ár: 400 HUF



Bundai Zsófia, Filó Andrea & Malatinszky Ákos (2008): Süni (I-IV.) (140 pp., 95 pp., 55 pp., 87 pp.)
Kiknek ajánljuk: akiket érdekel a gyerektáborok szervezése és környezeti nevelés. A szerzők „harcedzett” táborszervezők és programtartók, akik sok éves tapasztalata olvasható most a könyvek lapjain. A táborlakók szüleinek számára is érdekes olvasmány! Kötetek: tábor szervezése (I), tábori élet (II), főzöcskézés (III) és dalok (IV).
Ár: 1200 HUF (4 db: 4200 HUF)





Bodnár László (1999): Ásványhatározó (411 pp.)

Kiknek ajánljuk: előképzettség nélküli érdeklődők számára is érthető szakmai kézikönyvet kaphat a kezébe, aki ezt ásványhatározási alapművet választja.
Ár: 2500 HUF



Határozó lapok (gyógynövény, ősmaradvány, fa- és cserjefajok a Bakonyban)
Kiknek ajánljuk: előképzettség nélkül is egyszerűen használható egy oldalas laminált terepi határozók. Elsősorban tanároknak és természetjáró szülőknek ajánljuk.
Ár: 550 HUF




Pólók (piros, fekete, barna, kék, szürke - S, M, L, XL)
Kiknek ajánljuk: ö… akik nem szeretnek meztelen felsőtesttel fel-alá lófrálni.
Ár: 1600 HUF

Táska
Kiknek ajánljuk: neked, ha sok-sok kiadványunkat megvásároltad!
Ár: 450 HUF


2016. november 20., vasárnap

Nyulak és sasok

A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók, civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez is hozzájárulhattunk!


A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.


Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat, például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók (pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.

Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.

Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember 4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét is jelentheti.



Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult, ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék) sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.


Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.


Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük meg.


2016. november 9., szerda

Pénzesgyőri történések - birkavágás

A Pangea Egyesület oktatóközpontjához szervesen hozzátartozik a vegyszermentesen termelő gazdaság, gyógy-és fűszernövény kert, helyi tájfajtákból kialakított gyümölcsös, no meg célunk az őshonos magyar háziállatfajták bemutatása is. Éppen ezért az igen csak keveredő és szaporodó birkáinknál el kellett egy kis állományszabályozás (ritkítás).


Egy szó, mint száz, hétvégén nekiláttunk 16 birka levágásának, és feldolgozásának. Az állatok nyúzása és zsigerelése közben rögtönzött anatómia órát is tartottunk. Természetesen nem csak a húst hasznosítottuk, hanem a sok-sok gyapjút is, a koponyákat kifőztük, a faggyúból madárkalács készült, és még jó sok hurkát is töltöttünk a megannyi vérből. Igazi gasztronómiai csemegékkel is megörvendeztettük magunkat közben: készült hagymás vér, vesevelő, resztelt máj, meg egy kis sült here is.



Nemsokára még 10 birka levágása következik, és egy egyesületi disznóvágás is, hogy egész évben legyen mit ennünk az önkéntes programokon, kertészkedős hétvégéken, és túrák után fáradtan hazaérve.
A disznóvágásra mindenkit szeretettel várunk!!!


Képek: Ábrahám Örs

2016. november 8., kedd

Mese a kígyóról és a gyíkról – Bolygónk, a Föld 2

Tegnap debütált a Bolygónk, a Föld 2 (Planet Earth 2), amelyben a még mindig a jó egészségnek örvendő Sir David Attenborough a narrátor. Az Internetet azóta bejárta egy videó részlet az első epizódból, amelyen sötét repedésekből zombi szerűen előmerészkedő kígyók üldöznek egy gyíkot. A gyík neve pontosan is kiderült: ők azok a tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), akik csak a Galapagos-szigeteken honosak és víz alatti moszatokkal táplálkoznak. A sikló egy kevésbé ismert faj képviselője. Általánosan elfogadott magyar fajneve szerintem nincs is, de angolul Galapagos racer-nek (Alsophis biseralis) hívják.

Ez a siklófélének emberre nem veszélyes, gyenge méreggel rendelkezik. Veszélyeztetett (Endangered) faj, bár jelenleg nincsenek a megőrzésére irányuló konkrét projektek a szigeten (nem úgy, mint a leguánra). A szigetcsoporton előforduló három alfaja közül a nyugatinál figyelték meg a filmen látható „falkában” történő vadászatot. Bár ez leginkább azt jelentette, hogy sekély vizű medencék mellett gyűltek össze az állatok és onnan vetettek szemet különböző kishalakra. Vagy a sziklarepedésekben megbúvó halakat fogyasztották.



Forrás: http://galapagosconservation.org.uk/

2016. november 2., szerda

Őszi gomba kvíz

Kik ők? A három képen egy ehető, egy nem ehető tömlős gomba és egy ehető, de védett faj látható! Hazánkban 2005 óta vannak védett gombák, jelenleg 58 ilyen faj van az országban.




Zárókonferencia: természetvédelem a Natura 2000 területeken

A Svájci-Magyar együttműködési alap által támogatott “Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken” (SH/4/8 projekt) című projekt zárókonferenciáján jártunk!

A Natura 2000 háló az Európai Unió által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat, amely az egyes területek és fajok védelmén keresztól igyekszik a biológiai sokféleség (diverzitás) megóvásához hozzájárulni. A magyarországi  Natura 2000 területek az ország teljes területének több mint 20%-át teszik ki. A projekt célja az volt, hogy a közreműködő partnerek segítségével módszertani fejlesztéseket, monitoring eljárásokat és állapotfelméréseket lehessen ezeken a területeken költséghatékonyan és eredményesen elvégezni.

A rengeteg előadó közül a teljesség igénye nélkül szemezgettünk. A szakmai előadások sorát dr. Szemethy László kezdte, aki bemutatta a SZIE munkáját a projektben. A halakkal kapcsolatos monitoring során több mint 40 faj 25.000 egyedét vizsgálták a szakemberek. Az emlős ragadozókkal kapcsolatban számos új és továbbfejlesztett módszer (pl.: kérdőíves adatgyűjtés, nem-invazív szőrtani vizsgálatok) segítségével járultak hozzá a standardizálható adatgyűjtéshez. Vadhatás vizsgálatok során a szakemberek több mint 73.000 adatott gyűjtöttek a Mátrában, ahol kiderült, hogy a nagytestű növényevők általában nem a főfafajt preferálják, ha a kínálatban egyéb fásszárúak is a rendelkezésükre állnak.


Dr. Horváth Ferenc elmondta, hogy vizsgálatukban az elmúlt 230 év állapotváltozásait figyelték meg különböző Natura 2000 területeken. A mért mintapontokon az utóbbi időben úgy néz ki, hogy a természetszerű élőhelyek újra teret hódítanak, de az alapvető tendencia a több mint 200 év során negatív volt a természetesség szempontjából (pl. erdőket mezőgazdasági területek váltották föl).

Dr. Grónás Viktor bemutatta, hogy a természet- és környezetbarát kísérleti gyepterületeken és erdőkben a projekt időtartama során milyen változások álltak be. A Duna melletti legeltetéssel is kezelt helyszíneken például a természetes szikes vegetáció került előtérbe az addigi nádassal borított élőhelyeken.

Bemutatásra került egy jó kis honlap is dr. Podmanicky László által, ahol a gazdálkodók a saját területükre vonatkozóan előállíthatják a kezelési előírásokat, amelyeket egy nagyobb kezelési egységre határoztak meg.



Az előadásokat Nagy Dénes (MME) és Tóth Péter (MME, projektmenedzser) zárta, akik elmondták, hogy a madarakon kívül denevérekre, kétéltűekre és hüllőkre is kiterjedt az adatgyűjtés. Tóth Péter kiemelte, hogy a hazai és svájci partnerek között végig jó munkakapcsolat volt. Több mint 100 hazai vállalkozást mozgatott meg ez a természetvédelmi gyakorlatban is hasznos a projekt.


Örülünk, hogy részt vehettünk ezen az inspiráló konferencián!