2018. március 6., kedd

Miért jó önkéntesnek lenni? - Szakmai nap a Merzse-mocsáron és a WWF irodában

Túl vagyunk egy nagyon eredményes kiránduláson, terepmunkán és előadássorozaton. Múlt hét szombaton a ZÖLD XVII Egyesület munkáját segítve kijutottunk Budapest egyetlen igazi mocsarához, a Merzse-mocsárhoz. Itt a több mint 20 önkéntes közreműködésével élőhelykezeléssel foglalkoztunk, amely abban nyilvánult meg, hogy lehúztuk a korábban levágott kaszálékot a védett területről. Mivel az idő szorított minket, ezért nagymértékben nem tudtunk bekapcsolódni a 17. kerület természet- és környezetvédelmével foglalkozó szervezet munkájába, de tapasztalatnak és kapcsolatépítésnek így is jó volt ez az élőhelykezelési gyakorlat.





Ezt követően elsétáltunk a kilátóhoz, ahonnan alaposan megfigyelhettük a befagyott tóban madarak által fenntartott kis lihogót. Tőkésrécén kívül szárcsákat, csörgőrécét és barátrécét is sikerült megfigyelnünk. A területet elhagyva még nyomoztunk a hóban emlősfajok után kutatva. Mezei nyúl, őz, macska, kutya és róka lábnyomát is megtaláltuk a területen.

A program a WWF Magyarország irodájában folytatódott, ahol hasznos előadásokat hallhattunk az önkéntesség fontosságáról az elhelyezkedés tekintetében, illetve a természetvédelmi munkalehetőségekről. Ezúton is szeretnénk megköszönni az előadóknak, hogy életszagú, őszinte, színvonalas és hasznos előadásokkal szórakoztatták a hallgatóságot. 

Bízunk benne, hogy mindenki eredményesnek tekintette ezt a szakmai napot!



Fényképek: Bombay Bálint & Patkó László

2018. február 18., vasárnap

Helyzetjelentés a Pilismaróti-öbölből

Télen igencsak más madárfajokkal találkozhatunk földön, vízen, levegőben, mint nyáron. Vajon miért? Közismert, hogy számos nálunk fészkelő madár a tél beköszöntével tőlünk délre vonul melegebb, táplálékban bővelkedőbb területekre. Viszont ilyenkor sok, tőlünk északabbra költő faj keresik fel hazánkat. Ilyen télen csapatosan megjelenő vendégek a fenyőrigók, a fenyőpintyek, és számos vízimadár is.

Fekete harkály jelenlétének nyoma.


Mi a Pilismaróti-öbölbe látogattunk el, hogy megnézzük, mi a helyzet. A szélvédettebb öblöt rengeteg vízimadár részesíti előnyben a nagy Dunával szemben. Útközben az ösvényen felismertük a vaddisznók, őzek, szarvasok, és egy borz lábnyomait. Népes süvöltő sereg köszöntött minket a harkályok és egy fakusz mellett. A vízen több mint 350 szárcsa és több száz kontyos réce közt 8 hegyi récét pillantottunk meg.

Nagy bukó.

A tengeri récék közül még szerencsénk volt egy tojó füstös récéhez is. A szintén több száz példányból álló kerceréce csapatokban jó néhány gácsér javában udvarolt a tojóknak. Látványos násztáncukban sokáig gyönyörködtünk. Fő táplálékukat a különféle kagylók jelentik. Érdekesség, hogy a messzi északon odúkban költenek. A fekete-fehér tollruhájú hím kis bukók, és nagy bukók is legalább 50 példányból álló csapatokat alkottak a barnásabb öltözetű tojókkal együtt. A vöcsökfajok közül láttunk udvarló búbos vöcsköket, egy téli ruhás feketenyakú vöcsköt, és egy már nyári öltözetében lévő vörösnyakú vöcsköt. Különlegességük, hogy a halakon és növényeken kívül esznek tollakat is. A parton találtunk egy jellegzetes sávozásáról könnyen felismerhető tollat, amit egy darázsölyv hagyott el. Mint neve is mutatja, ő táplálékspecialista: kedvenc csemegéi a méhek és darazsak, lárváik és bábjaik. 

Darázsölyv tolla.

Jó néhány ritkasághoz szerencsénk volt, és ha Te is szeretnél hasonló élményekkel gazdagodni, tarts velünk!

Udvarló kercerécék.

Legyél az önkéntesünk!

Írta: Bombay Bálint
Képek: Ábrám Örs

2018. február 6., kedd

Vérengző cinkék

A széncinege (Parus major) a madáretetők egyik leggyakoribb vendége. Egész Európában elterjedt, nálunk is rendszeres fészkelőnek számít. Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft. Főként hernyókkal, és egyéb rovarokkal táplálkozik, így nagy segítséget jelent egy kertben, hiszen naponta több mint 300-szor eteti meg mindig éhes fiókáit, akikből akár kétszer egy tucatot is felnevelhet egy nyáron. A cinkék odúkban költenek, szívesen foglalják el a kihelyezett mesterséges odúkat, de a postaládába, villanyórába is fészkelhetnek, ha nem találnak mást. Télen a cinkék nem vonulnak el messzi tájakra, inkább maradnak, és rovarok helyett vegetáriánus életmódot folytatnak, átállnak az olajos magvakra, kedvencük a szotyi.

Széncinege (Bombay Bálint).

Azonban néhány évvel ezelőtt egyre több megfigyelés bizonyította, hogy a kedves kis cinkék vérmes ragadozókként is tudnak viselkedni. Már a középkorban leírták, hogy a cinegék lecsipegették az akasztott emberek zsírját, és egyéb szöveteit. Több beszámoló szólt arról is, hogy a cinkék rájárnak a dögökre, elhullott szarvasokból, őzekből is csipegetnek. Aztán Barnes 1975-ben megfigyelte, hogy a cinkék kisebb énekesmadarakat ejtenek el. Általában erős csőrükkel szétverik áldozataik koponyáját, hogy hozzájuthassanak a legtáplálóbb falathoz: az agyvelőhöz.

Széncinke pocokkal (Oláh János).

És még valami… Estók Péter, az Eszterházy Károly Főiskola kutatója munkatársaival egy magyar barlangban megfigyelte, hogy széncinegék téli álmot alvó törpedenevéreket (Pipistrellus pipistrellus) támadtak meg, szétverték a koponyájukat, és elfogyasztották az agyvelőjüket. Estók Péter és Zsebők Sándor Björn Siemers svéd kollégájukkal 18 széncinegék által elpusztított törpedenevért regisztráltak a Bükkben. Az eset leírása a Biology Letters folyóiratban jelent meg 2010-ben.

Természetesen az, hogy néhány élelmes cinke rájött, hogyan juthat még több energiához, esetleg táplálékhiány esetén, nem jelenti azt, hogy minden cinege agyevő vérengző ragadozó.

Egy finn természetfotós, Lassi Kujala videóján jól látszik, amint egy cinke levadászik egy az etetőn csipegető zsezsét

https://videa.hu/videok/origo/tudomany-technika/gyilkos- cinke-eteto- madar-oles- Coqf5CpXc9VIqEwo

Ezen a képen pedig széncinegék által elejtett zsezsék (Carduelis flammea) és egy citromsármány (Emberiza citrinella) teteme látható, amikből fogyasztottak is a cinegék.

Cinkék által predált énekesmadarak (Lassi Kujala).

Érdekességként a világ legkisebb valódi ragadozómadara a feketecombú verébsólyom (Microhierax fringillarius). Délkelet-Ázsiában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban és Thaiföld területén él. A kb. 20 grammos, 14 cm hosszú széncinegénél nem sokkal nagyobb: Testhossza 14–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–34 centiméter, testtömege 28–55 gramm.

Verébsólyom (Google képkereső).

Írta: Bombay Bálint
forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20130219-a- szencinege-verszomjas- fenevad.html

2018. január 29., hétfő

Kirándulás a "Szigeteken"

A januári időjárást meghazudtoló napsütéses időben kellemes kirándulást tettünk két dunai szigeten is. Bejártuk a Margit-szigetet, sok mindent megtudtunk a sziget történetéről, különféle elnevezéseiről, nevezetességeiről, kulturális értékeiről. Felkerestük a szigeten található számos nevezetes fát is, amelyek közül a nem egyhez tartozó történeteket is meghallgattuk. Megcsodáltuk a hatalmas 200 éves platánokat, az ős mamutfenyőket, a csupán 10 évente magot hozó perzsa varázsfát, és az 1838-as jeges árban megdőlt narancseperfát is, mely a sziget legöregebb fája. A kulturális értékek, kolostorromok, kápolna után természetesen megnéztük a szigeten található kis állatkertet is. Nem hagytuk ki a botanikai ritkaságnak számító igen feltűnő, és látványos kúszó zellert sem. A Margit-szigetről aztán átmentünk az Óbudai-szigetre, vagy másik nevén Hajógyári-szigetre. A sziget nyugati parti sávján sétáltunk végig, ahol egy 1,5 km hosszú puhafás ártéri ligeterdő húzódik. A sziget északi csücskénél kercerécéket, kontyos récéket, viharsirályokat láttunk a népes dankasirály seregek mellett. Énekesmadarakból sem volt hiány egyik szigeten sem, javában énekeltek a zöldikék, csuszkák, cinegék, egy szorgosan keresgélő, csivitelő őszapó csapat is elkísért minket egy darabon, valamint megismerkedtünk a gyakori varjúfélékkel (csókákkal, dolmányos, kormos és vetési varjakkal, szarkákkal, szajkókkal) is. Összesen több mint 20 madárfajt figyeltünk meg a kirándulás során, és igen bizalmas mókusokhoz is szerencsénk volt.










Írta: Bombay Bálint
Fényképek: Dombi Anna & Ábrahám Örs

2018. január 14., vasárnap

Az Év Élőlényei

A természetvédelem 2018-ban is igyekszik felhívni a figyelmet néhány zászlósfajra!

Az év madara idén a 320 km/h-s sebességre is képes vándorsólyom lett.


Az év fája az impozáns kinézetű virágos kőris. A faj legészakibb elterjedése Magyarországon található.


Az év rovara a nagytermetű és könnyen felismerhető óriás szitakötő lett.


2018-ban egy ehető, gyógyhatású igen különleges gomba, a süngomba lett az év gombája.


Az év emlőse a vaksi, fokozottan védett nyugati földikutya. Eszmei értéke 1.000.000 forint, a három hazai faj közül mind emberi segítségre szorul.


A kornistárnics, az év vadvirága Európa nagy részén elterjedt, de élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van.


Idén év kétéltűje helyett év hüllője van, mégpedig az elevenszülő gyík.


Az év hala a ragadozó életmódot folytató balin lett.


Forrás: http://fna.hu/hir/vadonelok2018

2018. január 3., szerda

2017. november 27., hétfő

Végre elkészültek a vadonatúj pólóink és vászontáskáink!

Szitáztunk racka juhosat, gyógynövényeset, és Pangeásat is! Nemsokára érkeznek almás táskák is...! Kitűző már van is belőle!

Természetesen a táskák pamutvászonból készült natúr hazai termékek, a pólók pedig organikusak.

Mind kézműves ám, mi terveztük, mi szitáztuk!!

Műanyag zacskó helyett válasszátok a vászontáskát bevásárláshoz, rövid kirándulásokhoz, ilyen póló pedig természetesen mindenkinek kell :) ! Karácsonyi ajándéknak elképzelni sem tudunk jobbat!!!

Rendeléseiteket írjátok meg a bombay.balint_KUKAC_pangea_PONT_hu címre!

Pólók (gyógynövényes, birkás, Pangeás): 3800 Ft (tagoknak: 3000 Ft)

Vászontáskák (gyógynövényes, birkás, Pangeás): 1400 Ft (tagoknak: 1000 Ft)

Kitűző (almás): 300 Ft (tagoknak: 200 Ft)

Karácsonyi csomag: 1 póló + 1 táska: 5000 Ft